Kezdőlap Történelmi Háttér Életrajz Publikációk
kanter logo Budapest Apostola: A budapesti Örökimádás-templom építése
Életrajz
  • Lelóczky Gyula írása (rövidebb)

  • Budapest Apostola c. könyv (hosszabb)
  • 7. A budapesti Örökimádás-templom építése

    Kanter Károlynak királyi várplébánosi kinevezése összeesik a magyar nemzettől romantikusan szeretett, boldogtalan Erzsébet királyné szörnyű meggyilkolásával. Finom lelkek a kegyetlen tett kiengesztelését és a királyné emlékének megörökítését összekötötték az Örökimádás-templom építésének gondolatával.

    Ezért Kanter Károly 1898. október 26-án a következő levelet intézte Ferenc József királyhoz: ,,Császár és királyi apostoli Felség! Legkegyelmesebb Uram! Ama nagy megpróbáltatás napjaiban, midőn a királyné Ôfelsége elhunyta alkalmából mély gyász borult királyi Felséged szívére, nemzetünk hű fiai és leányai Felséged trónja elé borulva, a gyászoló kegyelet találékonyságával és az alattvalói hűség egész odaadásával siettek az elhunyt királyné emlékére a magyar nemzethez méltó nagy emlékművet ajánlani fel királyi Felségednek. Egymásután fogamzottak meg a kegyelet sugallta nemes tervek, hogy kifejezői legyenek az alattvalói és hazafiúi erényeknek.

    Csak egy hiányzott és hiányzik még ma is a kegyelet cselekedeteiből: egy vallásos mű, mely míg egyrészről leginkább felelne meg királyi Felséged és az elhunyt királyné vallásos lelkületének, másrészt örök időkre fennmaradó alkalmat nyújtana királyi Felséged katolikus jobbágyainak, hogy késő századokon át égbe szárnyaló imával hódolhassanak a drága halott feledhetetlen emlékének. És erre legméltóbb hely volna egy az elhunyt királyné emlékére és a legfölségesebb Oltáriszentség folytonos imádására az ország szívében, Budapesten emelendő templom, mely az ország összes katolikus polgárainak adományaiból építtetve kifejezésre juttatná a király iránti hűséget és az Isten könyörülő irgalmasságába vetett vallásos hitet.

    E terv királyi Felséged katolikus alattvalóinak máris közóhaja, mely, hogy mielőbb megvalósulhasson, legmélyebb alázattal esedezem Császári és Királyi Apostoli Felségedhez, legalázatosabban esdekelve, hogy az általam megindítandó templomépítő bizottság védnökségét Királyi Felségtek mélyen vallásos lelkületű gyermekére, Mária Valéria fenséges asszonyra bízni méltóztassék."" A felterjesztést Kanter fogalmazta és özvegy Cziráky Jánosné elnök asszony írta alá.

    A király a kérést teljesítette s ezzel az Örökimádás terve országos üggyé növekedett. Országos nagy bizottság alakult a hazai főnemesség és az ország vezető osztályainak hölgyeiből és férfiaiból. Minden megyében és városban helyi bizottságok alakultak.

    Időközben egyik gondolat kergette a másikat arra vonatkozóan, hogy hova építtessék az ,,Erzsébet Örökimádás-templom"". Voltak, akik a Gellért-hegyen a Citadella helyén szerették volna látni, mint a főváros ékét és koronáját, melyben a magyar főváros imádságos lelke belenyúlnék az égbe. Mások inkább amellett törtek pálcát, hogy forgalmas helyen, templomot nélkülöző városrészben épüljön, mert hiszen csak úgy valósul meg benne az igazi örökimádás.

    Kanter éjjel-nappal foglalkozott a tervvel, de vallásos lelkével megérezte, hogy elébb az örökimádás vallásos megoldásának kell valóra válnia, mert csak akkor fog a jó Isten segíteni, a nagy műhöz az anyagi eszközöket előteremteni. Még gróf Cziráky Jánosné elnök asszony eszméje volt, hogy az Oltáregyesületnek állandó saját otthont kell szerezni s szerzetesnőkre bízni a vezetést, mit Kanter lelkesen tett magáévá, mert nemcsak az Oltáregyesület fejlődését, hanem egyúttal az örökimádás megvalósítását várta ettől a megoldástól. Mikor az Angolkisasszonyok iskoláik gyarapodásával nem tudtak helyet szorítani az Oltáregyesületnek, mely napról-napra erősbödött, az elnök asszony a templommal szemben álló Gorove palotában bérelt helységet.

    Kanter két ízben Belgiumba utazott, hogy az ottani oltáregyesületbeli Örökimádás női rendet Budapestre telepítse. Három magyar hölgy e célból be is lépett ebbe a szerzetbe, de a kísérlet nem sikerült, ami nagy lehangoltságot keltett. A Gondviselés nyilván másoknak szánta a munkát, melyre Kanter apostoli lelkeket keresett. Kanter Rómában meglátogatta a Mária Reparatrix Kongregáció Via Nomentana-i központi házát. A döntés mellette szólt. Gróf Cziráky Jánosné közbejött halála miatt báró Orosdy Fülöpné nagylelkű áldozatkészségéből sikerült kibérelni a Rákos utcai Révay palotát. A Mária Reparatrix központtal való további tárgyalást az új országos oltáregyesületi elnöknő, őrgróf Pallavicini Edéné folytatta, minek eredményeképpen 1901-ben június 14-én megnyílt a Mária Reparatrix szerzetesnők Rákos utcai háza, mely egyúttal otthont adott az Oltáregyesület központjának és házikápolnájában végre megkezdődött, megvalósult Kanter eucharisztikus álma: az örökimádás. A budapesti vallásos lelkek rövidesen felfedezték a Rákos utcai kápolnát, ahol az Oltáriszentség naponta és állandóan ki volt téve imádásra, és olyan sűrűn látogatták, hogy a kápolna szűk volt, ami állandóan növelte a vágyat és törekvést az Örökimádás-templom megépítése után.

    Vargha Mihály plébánostól kiadott Walser: ,,Örökimádás"" imakönyv közkézen forgott és a vidéki templomok szentségimádási óráinak ez volt a vezérfonala.

    A Budapesti Oltáregyesület pedig időközben olyan kitűnő szervező erőt nyert, mely Kanter lelki előkészítése mellett tetté varázsolta a templomi telekszerzés és felépítés eszméjét. Ez dr. Glattfelder Gyula volt. Ô lett a Központi Oltáregyesület másodigazgatója s az ,,Örökimádás"" oltáregyesületi folyóirat szerkesztője.

    1902-ben XIII. Leó pápa, aki Baylon Szent Paszkált, az egyszerű spanyol franciskánus testvért avatta az eucharisztikus művek védőszentjévé, pápaságának negyedszázados évfordulójára kiadott pápai körlevelében az Oltáriszentség gyönyörű apoteózisát írta meg. A jubileumi ünnepekre az Oltáregyesületek római zarándoklatát dr. Glattfelder Gyula szervezte meg, mikor a budapesti Oltáregyesület értékes kelyhet nyújtott át a jubiláló Szentatyának. Rómától megihletve rohamosan közeledett a templom megvalósítása. Kanter Károlynak és dr. Glattfelder Gyulának főbb munkatársai voltak: gróf Wenckheim Krisztina, a modern, közéleti magyar katolicizmus patriarchája gróf Zichy Nándor, a fiatal gróf Zichy János, a lelkes Kiss Aladárné alelnöknő, a bőkezű adakozó Heinrich Aladárné és mindenekelőtt a fáradhatatlan, áldozatkész és tetterős őrgróf Pallavicini Edéné elnök asszony. Az események most már gyorsan gördülnek. 330.000 koronáért megvásárolták az Üllői úti 75- 77-es telkeket. Az építési tervezet mestere Aigner Sándor műépítész lett. 1904-ben május 18-án országos ünnepség keretében, Ferenc József király jelenlétében dr. Samassa József egri érsek leteszi és megáldja a templom alapkövét.

    Az ünnepség után serényen folyik az építkezés. Az országos gyűjtés, a főváros, a vallásalap adományai, 300.000 korona bankkölcsön, özv. Majláth Györgyné, őrgróf Pallavicini Edéné elnök asszony édesanyjának 200.000 koronás fejedelmi adománya, összesen 1.600.000 korona -- abban az időben óriási összeg -- tették lehetővé, hogy a templommal együtt a két oldalán két hatalmas palota is épülhetett a Központi Oltáregyesület, ill. a Mária Reparatrix szerzetesnők számára. A zárda és az Oltáregyesületi ház már 1905-ben elkészült, amikor is a szerzetesnők átköltöztek az Üllői úti 75. sz. alá, az Üllői úti 77-es számú házban pedig folytatták a házi kápolnában az örökimádást a ház termeiben a megélénkült oltáregyesületi munkát. Nehezen várta mindenki, hogy megnyíljék a díszes templom és befogadja a szentségi Jézus imádására sereglő hívők tömegét. Végre 1908-ban szeptember 8-án dr. Kohl Medárd püspök a betegeskedő Vaszary Kolos hercegprímás képviseletében felszenteli a templomot és szeptember 10-én dr. Samassa József érsek a király és az ország színejavának jelenlétében mondja benne az első szentmisét. A szentbeszédet dr. Prohászka Ottokár elragadó ékesszólása mondotta. Ebben a boldog eucharisztikus esztendőben a főpásztor felmentette Kantert a Papi Eucharisztia Társulat országos igazgatói tisztségétől, mellyel dr. Hanauer Á. István bízatott meg, ki ebben a minőségben vitte fel először a királytól adományozott márványoltár trónusára a legméltóságosabb Oltáriszentséget.

    Kanter kimondhatatlanul boldog volt. Ôt nem lehetett látni. Mikor először kitették a főoltár trónusára a Legszentebbet, ott zokogott elrejtve az egyik kis karzaton. Ajka ezután még többször és bensőségesebben rebegte -- amivel minden oltáregyesületi gyűlést nyitott és zárt --: ,,Dicsőítessék és áldassék most és mindörökké a legméltóságosabb Oltáriszentség.""

    A templom gyors létrehozásán sokan dolgoztak, mégis Kanter Károly műve. A Szentatya prelátusi címmel dekorálta. Ô pedig ezután többet lakott itt, mint a Várban. Ez a templom volt a boldogsága. Rengeteget imádkozott, prédikált, gyóntatott benne. Aigner Sándor műépítész valójában kitűnő harmóniába hozta a gótika égbetörő ívelését az Oltáriszentségnek égi életét árasztó jellegével. A világos derű, az eucharisztikus oldalablakok beszédes színpompája, a szentségi oltár feletti karcsú ablakok imádó kerubjai, a gótikus bordázatok szelíd vonala, csupa magasabb élet lehelete, csupa elevenség és melegség, mely távol áll a középkori gótikus templomok sötét komorságától és félelmetes magasságától. Kanter drága felszerelésről gondoskodott. A magyar papságtól adományozott rendkívül drága gótikus monstrancia, művészi és eucharisztikus szimbólumokban gazdag áldoztató kehely és súlyos egyházi ruhák csodái szolgálják az Urat és a rítust.

    Kanter a legaprólékosabb dolgokat is megbeszélte. Órákon át tudott vitatkozni azon, hogy az Oltáriszentség trónusa mögött milyen színű drapéria emeli ki jobban a Szentséget. Ô úgy gondolta, hogy a piros színű. Ilyet használtak is.

    Az Örökimádás-templomban Erzsébet királyné emlékét leheletfinom fehér márványszobor őrzi, ez a bécsi Klotz Hermann tanár kitűnő alkotása és a királynét úgy ábrázolja, amint éppen kilép imakönyvvel a kezében a templomból. A szobor a főkaputól jobbra, a kórus alatt nyert elhelyezést, de a kommunizmus idején tanácsosnak látszott onnét eltávolítani. A helyén a Segítő Szűz Mária oltára van, melynek lábainál a templom kriptájában nyugszik Kanter Károly. Erzsébet királyné szobra az Oltáregyesület lépcsőházában nyert elhelyezést; ezt azonban nem lehet véglegesnek tekinteni, mert nem méltó megoldás és nem felel meg a templom szándékának.

    A közvélemény tudatában eléggé feledésbe ment a templom Erzsébet királyné emlék-jellege, mert a nagyobbik eszme, az örökimádás természetszerűen elzsugorítja a kisebbiket, annál is inkább, mert a királyné szobra elszakadt a templomtól. Kanter maga mindig gondosan őrködött e jelleg felett is, s mindig az Erzsébet Örökimádás-templom elnevezését használta.

    A templom felszentelésének fenséges keretet adott X. Pius pápa, az eucharisztikus pápa áldozópapságának 50 éves jubileuma. Az akkor rendezett római oltáregyesületi kiállításon olyan rendkívül gazdag kiállítással vett részt a pesti központ, hogy a Szentatya is elragadtatással nézte. Ez ugyan már őrgróf Pallavicini Edéné elnök asszony műve volt, de Kanter szíve dobogott benne.

    Kanternek az Örökimádás-templom új lendületet adott. Szűk lett neki Budapest. Gyenge egészségével nem törődve -- hiszen voltaképpen állandóan betegeskedett --, vidéki körutakra is indult az Oltáriszentség dicsőségét hirdetni és Oltáregyesületeket szervezni. Az 1909-i szegedi eucharisztikus kongresszuson mondott ünnepi szónoklatában azt sürgette, hogy az Oltáriszentség és az Oltáregyesület legyen minden egyesületi mozgalom lelke és munkatársainak nevelője, az Örökimádás-templom pedig minden egyesület temploma. Az eucharisztiának kell a hitélet központjában állani, ami csak úgy valósul meg, ha minden vallási mozgalom, minden katolikus szervezet, egyesület, bármi legyen is a különleges célja, az eucharisztikus hitélet kialakítására törekszik a maga tagjaiban. Csakis ilyen vallásos nevelésben és önnevelésben részesült lelkek tekinthetők igazi, hitből élő katolikusoknak. Ez a gondolat lett most Kanter apostolkodásának tengelye.

    Az Örökimádás-templom létesítése és ezt követő pár éves hullámverés, mind az Oltáregyesület belső és országos kiépítésében, mind a szentségi kultusz terjesztésében s elmélyítésében, a gyakori szentáldozás elterjesztésében a hívek minden rétegénél és a katolikus egyesületi élet eucharisztizálásában jelentették Kanter életének zenitjét. Kora, egészségének felőrlődése már nem sok időt engednek neki a földön. Főleg budapesti évei voltak megszámlálva.

    A közvélemény Kantert tartotta Magyarország egyik legjelesebb, de főképpen a legjámborabb papjának.

    Mikor 1913-ban dr. Csernoch János lett Magyarország hercegprímása, ki Kantert rendkívül nagyra becsülte és szent embernek tartotta, az akkor legolvasottabb magyar napilap, az ,,Az Est"", azt írta róla, hogy az új hercegprímás első intézkedései közé fog tartozni a budapesti érseki vikáriátus megalapítása, és erre Kanter Károly kinevezése, kit a hercegprímás, mint esztergomi kanonokot, egyúttal segédpüspökké szentel.

    Kanter lett volna erre legméltóbb, de megtört egészségi állapota mellett már valójában alkalmatlan.

    A lapok tartalmával kapcsolatos megjegyzéseket Munka Margit várja a mg1952 kukac freestart.hu címen.
    Utolsó módosítás: 2006 Február 9.