Kezdőlap Történelmi Háttér Életrajz Publikációk
kanter logo ,,Önmagunkat becsüljük meg, amikor elfelejtett, vagy elhanyagolt égi nagyjainkat segítjük az oltárra emeltetni."
/Meszlényi Antal/

Néhány szó a honlapról

A honlapot a Budapesti Központi Oltáregyesület megbízásából és forrásaiból két PPKE-ITK-s hallgató állította össze. A honlap legfontosabb célkitűzése, hogy a Kanter Károllyal kapcsolatos információkat a világ elé tárva, szélesebb körökben ismertté tegye személyét, és támogassa a boldoggáavatását.

Ki volt Kanter Károly?

Kanter Károly, akit halála után "Budapest apostolaként" emlegettek, a XIX. sz. végén a XX. sz. elején a magyar katolikus megújhodás egyik elindítója volt. Prohászka Ottokárral együtt sokat tettek a vallási nevelés megreformálásáért, hitbuzgalmi egyesületek alapításáért, az egyház és a társadalom katolikus szellemben történő megújulásáért.

Kanter Károly (1853-1920) rövid életrajza:
1853. június 8-án született Tatán
1863-1867 Tata, piarista algimnázium
1867-1869 Esztergom, Bencés főgimnázium
1869-1876 Teológiai tanulmányok Esztergomban és Bécsben
1876 Pappá szentelés Esztergomban
1876-1877 Ipolyvarbón káplán
1877-1881 Kéménden káplán
1881-1883 Óbudai káplán
1884-1890 Budapest - Lipótvárosi káplán
1890-1898 Budapest - Belvárosi káplán
1894- Budapesti Központi Oltáregyesület igazgatója
1898-1915 Szt. Zsigmond várplébánián Ferenc József királyi várplébánosa
1903-1916 Budapest Törvényhatósági Bizottságának tagja
1915- Esztergomi Bazilika plébánosa
1918- A piarista rend apostoli vizitátora
1920. november 20-án halt meg, temetése Farkasréten, majd
1922. november 18-án áthozták az Örökimádás templomba

Közéleti aktivitás: iskolaügy, hitoktatás, tanoncvédő egyesületek,
Damjanich utcai kongregációs otthon, (későbbi Regnum Marianum),
Katolikus Körök szervezése,
Rákócziánum újraszervezése,
Örökimádás templom építésének egyik főszervezője,
Budapest törvényhatósági képviselője,
Szent Vince konferenciák.

Pillantson bele az életrajzába.

Publikációk

A honlap fő célkitűzése, hogy a Kanter Károllyal kapcsolatban megjelent írásokat a világhálón elérhetővé tegye. A publikációkat és dokumentumokat a publikációk menüpont alatt böngészheti a kedves látogató.

Megjegyzés: Kanter Károly nevének eredeti írásmódja Kánter. Régi publikációkban mindenütt így szerepel, a háború után azonban mindenütt Kanter-nak említik. A család jóváhagyásával, a Kanter nevet használjuk egységesen. Az eredeti publikációk szövegét azonban nem érinti ez a változtatás. Ott meghagytuk az eredeti írásmódot.

Boldoggáavatási eljárásának története

Kanter Károly boldoggáavatását többek között: Glattfelder Gyula csanádi püspök, Csernoch János bíboros, prímás érsek, Ijjas Antal katolikus író, Lékai László bíboros prímás érsek urak szorgalmazták.

1941: Egyházi engedéllyel imalapot adtak ki a boldoggá avatási eljárás sikeréért való könyörgéssel.

1942: Tiefenthaler József, "Budapest apostola" címmel megírta Kanter Károly életrajzát, amit 1999-ben a Szent István Társulat újból megjelentetett.

1943 évi novemberi számában a magyar boldoggá avatásokat támogató Szent Magyarok Lapja, így írt Kanter Károlyról: "Főpásztora, Csernoch János bíboros szentnek nevezte megemlékezésében. Kik ismerték, kivétel nélkül annak tartják és tisztelik és mélységesen bíznak abban, hogy oltárra kerül."

1945: A háború befejezése után a magyar katolikus egyház nem volt abban a helyzetben, hogy a boldoggá avatási eljárást tovább vigye.

1950: Az ötvenes években több Kanter Károlyt méltató publikáció jelent meg Ijjas Antal tollából.

1981: Ausztriában a Prugg kiadónál megjelent a "Sugárzó emberek" c. könyv, olyan emberek életpéldáját állítva elénk, akik megérdemelnék, hogy az oltárra kerüljenek. Ezek között szerepel Kanter Károly is, akinek életét Lelóczky Gyula ismertette.

1989: Paskai László bíboros, prímás, érsek úr ujjászervezte az Oltáregyesületeket. A Budapesti Központi Oltáregyesület így ismét elindíthatta a mozgalmat, hogy boldogemlékű igazgatója, Kanter Károly az oltárra emeltessék.

2004: Erdő Péter bíboros prímás érsek úr engedélyével, Breznay István a budapesti Szent Rókus Plébánia plébánosa megkezdhette Kanter Károly életművének, munkásságának kutatását és összefoglalását, a boldoggá avatási eljárás újbóli megindítása céljából.

2005-ben az esztergomi Prímási Levéltárban előkerült egy doboz, amelyben Lékai László bíboros-prímás érsek úr összegyűjtötte Kanter Károlynak a 70-es években még fellelhető személyes holmijait. Így maradt meg többek között, papi ruhájának és süvegének külső része. A belső részekből csak apróra összevágott darabkák maradtak fenn. Úgy tűnik, hogy mindenki szeretett volna magának egy kis darabot megtartani, hogy ezzel is személyes, tárgyi emléke maradjon Kanter Károlyról.

2006-ban a Budapesti Központi Oltáregyesület megbízásából az esztergomi Pax kiadónál megjelent egy emlékfüzet: Kanter Károly az Oltáriszentség és engesztelés apostola címmel, és egy imalap a boldoggáavatásáért könyörgő imával.

"Az imameghallgatások kapcsán a jó hívek szentáldozásokkal, szentmisékkel, imákkal, önmegtagadásokkal fordulnak Isten felé, hogy Kanter Károly mielőbb az oltárra kerüljön. Szentül élt és így halt meg, ..... de megfeledkeztek róla... Vagy várják még a történeti távlatot? Ha így lenne, Kanter tisztelőinek kötelessége, hogy siettessék a jövőt jelenné rövidíteni, mert szentekre égetően nagy szükségünk van."
/Meszlényi Antal: Magyar szentek és szentéletű magyarok/

A boldoggá avatási eljárását sürgető dokumentumok a "Méltató cikkek" gyűjteményben külön csoportban találhatók.

A boldoggá avatási eljárás azonban csak akkor lehet sikeres, ha a már megalakult imacsoportokkal összefogva mindnyájan imádkozunk azért, hogy a magyar boldogok sora tovább bővüljön!

A lapok tartalmával kapcsolatos megjegyzéseket Munka Margit várja a mg1952 kukac freestart.hu címen.
Utolsó módosítás: 2006. június 15.